Minden beképzeltség nélkül állítom, azt hittem, hogy nekem már nem lehet új dolgot mondani Kínáról. Persze nem olyan napi hírekre gondolok, hogy sárlavina, gázrobbanás vagy bányaszerencsétlenség történt valahol, hanem általános dolgokra, mint nyelv, kultúra, történelem, stb. Hát tévedtem. És ráadásul egy angol nyelvű napilapban találtam a következő cikket, amitől lehidaltam:
Hogyan szívnak Kína etnikai kisebbségei a kínai írásjegyekkel leírt nevük miattt. Ha valaki nem tudna esetleg kínaiul, annak háttérinfoként elmondom, hogy a kínaiaknak egy-, ritkán kétszótagos a családnevük, az utónevük pedig egy vagy két szótagos. Például Mao Ce-tung nevében a családnév a Mao, az utónév a Ce-tung. Az etnikai kisebbségeknek (pl. tibetiek, ujgurok, kazahok, stb.) hosszabb nevük van, kínai írásjegyekkel leírva irdatlan hosszú nevek kreálódnak.
Nemcsak Kína kisebbségeinek a nevét nehéz kínaira átírni, hanem általában minden külföldiét, a különbség az, hogy egy átlagos külföldi nem szív emiatt, mint a torkosborz. Lefogadom Bátyó, hogy te például magasról teszel rá, hogy e nevedet pontokkal vagy pontok nélkül írják le.
Az orosz nevek kínaiul szerintem nem férnek el a hivatalos dokumentumok megfelelő rubrikáiban. Pl. Fjodor Mihailovics Dosztojevszkij kínaiul kb. A következőképpen hangzik: „Feiaotuoer Mihayilouweiji Tuosituojefusiji” és mert a kínaiak nem használnak szóközt, ezért Dosztojevszkij neve valójában a következő: Feiaotuoermihayilouweijituosituojefusiji.
Ez egy átlagos kínai névvel, pl. Wang Li, összehasonlítva kicsit zavaros. :) A kínaiak azt sem tudjál eldönteni, hogy hol végződik a családnév és hol kezdődik az utónév, ilyenkor használnak a név összetevői között egy „dot”-ot, azaz pontot. Dosztojevszkij neve kínaiul így néz ki:
費奧多爾·米哈伊洛維奇·陀思妥耶夫斯基
A krikszkrakszrengetegben ott virít a két pontocska. De hogy egy arab névvel is mutassak példát, Mahmoud Ahmedinejad neve kínaiul: Mahemeide (pont) Aihawandineizhade (ez pont nélkül Mahemeideaihawandineizhade lenne), azaz írásjegyekkel:
Na és hogy miért szívnak emiatt a nemzeti kisebbségek? Azért, mert az elválasztó pontocskáknak nincsen digitalizált standardja. Az újságcikkben szereplú ujgur csávó webes punktuációt tanult, állítja, hogy négy különböző formája létezik a pontok digitális változatának. Ezek optikailag nem megkülönböztethetőek, csak pontokat látsz, de ha pl. a személyit középső állású ponttal állítják ki, az egyetemnek a számítógépes rendszere pedig alsó-középső állású pontozásra van beállítva, akkor a személyi alapján nem tudja az illetőt az egyetem regisztrálni, mert a dokumentum beolvasásakor a számítógépes rendszer azt állítja, hogy te nem az vagy, akit felvettek. A pontocska eltérő helyzete miatt úgy értékeli a gép, hogy más a neved.
A helyzet kezelhetetlen. Egy másik egyetemista elpanaszolta, hogy egész életében a nevében szereplő pontocska miatt szív. Próbálta körbejárni a hivatalokat, bankokat, stb., hogy átírassa a kártyáit ugyanarra a névre, t.i. ugyanazt a pontot használják a nevében, de nem is értették, hogy miről beszél.
Semmi gond, ha először nyit az ember bankszámlát, de a a bankközi transzfer már nem megy. Hitelvisszafizetés, az Alipay (a Paypal kínai verziója) – mind-mind rémálom. Egy ujgur fiú azt mondja a cikkben, hogy nem tudott magának hitelkártyát intézni, mert egy Yinchuan városbeli bankfiókban állították ki a bankkártyáját. Most Xinjiang tartományban él, havonta egyszer kellene a kocsijára fölvett hitelt törlesztenie, de a China UnionPay nem fogadja el a bankkártyáját, mert más pontocskát használnak.
Egy kahaz lány abban a szerencsés helyzetben van, hogy egyszerű, rövid nevében nincsen „dot”. Naponta több tucat küldemény érkezik a nevére a kollégiumba. Ugyanis ő vásárol be minden ismerősének az egyetemen, akinek „dot” van a nevében. Ők ugyanis nem tudnak online vásárolni külföldről. Egy szintén kazah osztálytársa nem tudott repülőjegyet venni, mert az online foglalási rendszer nem fogadta el a név rubrikában a pontot, csak kínai írásjegyet. Így el kellett hagynia a pontokat a nevéből, végül sikertelen volt a foglalás, mert a pont nélküli neve pontatlan volt, J azaz más volt, mint ami az azonosításhoz használt személyin volt.
Az új személyiken középső pozícióban nyomják a pontot. Ha valaki a régit update-elni akarja, akkor ki kell cserélni minden kapcsolódó iratot.
Rémálom.
Megosztás a facebookonMajom mindenhol.
Majom a cappuccinon:
Majmot kapott Kriszti a bankban az ügyintézőtől:
Majom a dekoráció a plázában:
Majmok a kirakatbabák: (mondjuk ez azért morbid :)
Megosztás a facebookon... dokumentáltam
Az emberek aznap (és még a következő egy hétben is) arról beszéltek az utcán, hogy "nahát, leesett a hó, milyen nehéz most közlekedni, milyen káosz van, nem merek autóba ülni, jaj de hideg van, csúúúúúsziiiik."
:):):):):):):):)
Megosztás a facebookonBelelapoztam egy külföldieknek írt, kínai nyelvi vizsgára előkészítő könyvbe. A szövegértés résznél remekbe szabott kis példabeszédek ellenőrzik a vizsgázó felkészültségét. Például:
Egy másik kedvencem:
Kriszti két évesen, akkor még nem yang wawa-ként, de már nagy szeműen sétál a házunk mellett (Németországban). Egyszer csak megtorpan. Elmélázik. „Anya magyar, apa német.” – mondja. És tovább ballag. „És Kriszti micsoda?” – kérdezem. Döbbenten, a szokásos „de-nagy-melák-mégis-milyen-hülye” nézéssel néz rám: „Kriszti magyar.”
Kriszti két és fél évesen, immár yang wawa-ként, a környezetében lévőkhöz viszonyítva még nagyobbnak tűnő szemekkel sétál a házunk mellett (Sanghajban). Egyszer csak megtorpan. Elmélázik. „Anya magyar, apa német.” – mondja. És tovább ballag. „És Kriszti micsoda?” – kérdezem. Döbbenten, a szokásos „de-nagy-melák-mégis-milyen-hülye” nézéssel néz rám: „Kriszti kínai."
Kriszti három évesen, immár a helyi társadalomba integrálódott yang wawa-ként sétál a házunk mellett (szintén Sanghajban). Egyszer csak megtorpan. Elmélázik. „Kriszti kínai .” – mondja. És tovább ballag. „Anya és apa micsoda?” – kérdezem. Döbbenten, a szokásos „de-nagy-melák-mégis-milyen-hülye” nézéssel néz rám: „Anya és apa kínai. Mi mind kínaiak vagyunk.”
Megosztás a facebookon
Elfelejtettem elmenteni