És lőn. Sanghajban megcsinálták, amiről Budapesten néha csak papolnak - egyszerűen lesmirgliztek a térképről néhány bulinegyedet. Teljes utcákat zártak be, pontosabban az ott működő vendéglátóegységeket. A képen pedig a kedvenc fagylaltozónk végnapja látható. Ebben az utcában az éttermek és cukrászdák senkit sem zavartak, délután - este bezártak, nem volt hajnalig tartó orgia. Csak éppen egy friss törvény értelmében a hadsereghez tartozó ingatlanokban nem folytatható kereskedelmi - vendéglátó tevékenység. Ezeket be kell zárni - adták ki az utasítást. Arról megfeledkeztek, hogy a legtöbb vendéglátós vagyonokat invesztált a helyiségbe (felújítás, modernizálás, stb.) Egy ideig ment a huzavona.
Aztán jött a megfélemlítősdi - ettünk úgy fagyit Krisztivel, hogy 25 rendőr állított be a fagyizóba, ahol mellesleg nyolcan tudnak leülni. Mint egy tömött metróban, úgy éreztem magam. Még szerencse, hogy a gyerekek más perspektívából szemlélik a dolgokat: né - vigyorgott Krisztikém - a rendőr bácsik is hogy szeretik a fagyit. Amikor kifelé mentek, rájuk kiabált kínaiul: "Viszlát!" A csoport főnöke - gondolom udvarias ember lévén - reflexből visszafordult és köszönésre emelte volna a kezét... amikor is eszébe juthatott, hogy megfélemlítés céljából vannak itt. Gyorsan fapofát öltött és kisétált. Így zárt be a kedvenc olasz fagyizónk.
A kedvenc éttermünk pedig, az egyik Pauláner, ahol nemcsak remek német sörök és kolbászkák, hanem szép kerthelyiség gyerekjátszótérrel és télikert is volt, egyik napról a másikra zárt be. Amikor valami faagyú kitalálta, hogy történelmi fontosságú és vagy szép, védett ingatlanban nem lehet vendéglátóhelyet üzemeltetni. Ez önmagában még megállná a helyét, végtére is az építészeti örökség védelme támogatandó ötlet.
De a Paulánernek 10 napot adtak, hogy bezárjon... Kb. két évre előre le volt foglalva vasárnaponként szülinapokra (kínai gyerekek szülei előszeretettel csinálják a felhajtást ilyen helyeken). Arról nem is beszélve, hogy útba esett az oviból jövet... hányszor játszottunk ott egész délután. Ki a mászókán, ki a sörösüveggel...
Megosztás a facebookon