Elmentünk október végén egy szép napos hétvégén a feketehattyús játszótérre, akkor lőttem ezeket a képeket.

A kínai játszóterek nagyon érdekesek, hűen tükrözik a kínaiak gyerekneveléssek kapcsolatos felfogását. Kínában a gyerekek oktatása max kétéves korukban elkezdődik. A bölcsőde-óvóda után a gyerekek este angol, matematika és zene órákra járnak. Amikor Krisztikém aludni megy, de legalábbis már pizsamában rohangál vagy éppen Klauszi nyuszival játszik, a szomszéd kisfiú akkor indul angol órára (este 7-kor) és amikor Kriszti már húzza a lóbőrt, akkor ér haza (fél 9). Anyukája másnap panaszkodik, hogy a fia nem alszik eleget és reggel alig lehet kihúzni az ágyból. Kínában ugyanis az a felfogás hódít, hogy minél korábban tanul a gyerek ezt meg azt, annál okosabb lesz. Lenézik az európaiakat, akik szerintük nem tesznek semmit a gyerekek oktatása érdekében. A szabad játék fogalma maga az ördög, a pihenés és a szabadidő, a gondtalan gyerekkor agy fejlődésére gyakorolt hatása, a kreativitás, egyéni kezdeményezés és még egy halom más dolog, ami nekünk természetes - itt csodálkozást vált ki.

Te nem járatod a lányodat különangolra?? - kérdezték tavaly szeptemberben az anyukák a bölcsiben. Akkor hogyan fog megtanulni angolul?? Most mondtam volna, hogy leszarom, örülök, hogy szépen beszél németül és magyarul? Nem mondtam, csak szépen rájöttem, hogy egyszerűen nincsen közös témám a kínai anyukákkal, akik folyton arról beszélnek, hogy hogyan tanul a gyerek. 2 évesen....

"Hogyan tudott ilyen jól megtanulni a lányod angolul??? Micsoda egy zseni, szerencsés vagy!" Mert Kriszti jobban beszél mindegyiküknél angolul holott a kínai szülők otthon angolul beszélnek a gyerekkel, hogy tanuljon. Most magyarázzam, hogy ami kötelező, az megöl, ami lehetőség, az inspirál? A te gyerekednek kötelező az angol, ezért eleve ellenérzésekkel viszonyul hozzá és elutasítja. Ergo a büdös életben nem fog megtanulni. Az enyémnek játék, mert egyetlen egyszer nem nyomasztottam azzal, hogy na, mit tanultatok angolul? Ha elmondta, meghallgattam és hú-ztam há-ztam hogy milyen okos vagy. Ragyogott. Neki játék és öröm, mert nem kötelező....

A játszótéren a kínai gyerekeknek a kötelezően elsajátítandó tananyagot kell gyakorolniuk. Egyről tudok konkrétan, mert az egyik szülői értekezleten megkérdezte egy apuka, hogy hogyan biztosítják a bölcsiben és oviban, hogy a fia az iskolai felvételire a meghatározott méretű és keménységű labdát a meghatározott rugalmasságú talajon meghatározott számban tudja majd pattintani...

A játszótéren a szülők elözönlik a mászókákat, csúszdákat és egyéb játékokat, egyfolytában a gyereket cseszegetik, rángatják a gyerek lábát, ide tedd, oda lépj, nem hallod, hozzád beszéltem, hát ne csináld már, milyen ügyetlen vagy.... a szerencsétlen kölök sokszor nem tud felmászni a csúszdához, mert tele van szülővel és nagyszülővel. De nem csak a másfél éves kicsire vigyáznak, nehogy leessen, hanem 5-10 éveseket baszogatnak folyamatosan. Nálam a játszótér funkciója az, hogy szabadon engedjem dühöngeni, leüljek a padra és kikapcsoljak, élvezzem ahogy a nap a nyitott számba süt, a gyerek meg kedvére futrinkázik.

"Hé! A gyereke fölmászott a mászókára!" - lökött valaki oldalba egyik bambulásom alkalmával. "Hát. Azért mászóka, hogy másszanak rá." - feleltem még mindig bambán. Körülöttem felháborodva néztek rám. "Menjen már!" - löködött a férfi. Nem mentem. De csináltam néhány fényképet.

Tömött sorokban állnak a szülők:

Fellöködjük a csószdára, majd lelüködjük és utána csúszunk:

Gyereket alig látni:

Másszál már, ne játszadozzál! Nem játszani jöttünk!!:

Krisztikém az egyetlen akit nem baszogat anyuci:

Megosztás a facebookon