Az ülés karfáján pici QR kód. Mobillal leolvasva a vonat büféjének menüjében kötök ki. Nem csak az ételt, hanem a felszolgálás idejét is kiválaszthatom. Reggel megrendelhető a reggeli, ebéd és vacsora, amit kihoznak az üléshez 9, 1 és 6 órakor. Nem kell sorban állni, nem fogy el a finom csirkeláb körömmel estére..... :)

Megosztás a facebookon

Guizhouba megyünk Sanghajból.

András bátyó, ti merre utaztatok amikor itt voltatok? Gabival jártatok Dél--Kínában, ugye? Haha, a vasúti közlekedés sokat változott az elmúlt 25 évben.

Ma indultunk Sanghajból. Ez egy átlagos hétköznap a vasútállomáson. Sorban állásra kényszerített embertömeg. A vonaton mindenkinek ülőhelye van. Már nincs ablakon keresztül egymást lökő embertenger.

Aztán egy átkép a vonatból: dögunalmas. Csupa építkezés a semmi közepén és elektromos vezetékek.

A vonat 300-zal megy.... 8 óra alatt tesszük meg a 2000 kilométeres távolságot. Sanghajból naponta 13 vonat megy Guiyangba, ebből 8 gyorsvonat, mint a miénk. A többinek 25-26 órára van szüksége..

 

 

 

Megosztás a facebookon

20 éve mindenki biciklivel közlekedett Kínában. Alig volt autó.

10 éve hirtelen eltűntek a biciklik. Mindenki ezerrel autót vásárolt. Akinek nem tellett rá,  az szívott, mint a torkosborz busszal és metróval. Legalábbis a kínaiak szívásnak gondolták,  engem lenyűgözött,  hogy 16 metróvonal van és a hálózat folyamatosan bővül. Csakhogy a kínaiak utálnak gyalogolni. Ha 20 méternél többet kell gyalogolni, akkor sírnak, hogy milyen szívás az élet. Pedig autóval napi szinten órákat kell ülni a dugóban míg metróval és gyalog ugyanaz az út fél óra. 

Tavaly hirtelen újra megjelentek a biciklik. Előbb ezrével, majd tíz- és százezrével. Élelmes vállalkozók rájöttek, hogy ha a metróból kijövet a 10 perc gyaloglás kiváltható lesz 2 perc biciklizéssel, akkor mindenki újra nyeregbe pattan.

Fél évvel később újra eltünedeztek a bringák. A több százezer slendriánul szétdobált bicikli ugyanis megbénította a közlekedést. Most folyi a huzavona a parkolás szabályairól és az azt figyelmen kívül hagyók szankcionálásáról.

Mindennapos látvány az alábbi kép. A bicikliket egyszerűen halomba hányják. Igy nem kell a parkolással bajlódni...

 

Megosztás a facebookon

Petőfi-vers a sanghaji metróban. A kapaszkodón. A kínaiak valószínűleg azt gondolják, hogy angolul van. Bár az utóbbi időben sokan felismerik, hogy nem angolul beszélünk. "Milyen nyelven beszélnek? Ez nem angol." - susogják körülöttünk. "Biztos oroszul!"

Régebben minden külföldi amerikai volt. Most aki nem amerikai az orosz. :)

Megosztás a facebookon

A 20 évvel ezelőtti, és azóta is nagy kedvenc párbeszédet sikerült ma felülmúlni. Pedig azt hittem nem lehet. A 20 évvel ezelőtti: Kérek egy kólát. Pirosat vagy light-ot? Light-ot. Az nincs!

És a mai:

Kérek két kávét!

Elvitelre vagy itt fogyasztja?

Hm, egyet itt elfogyasztok,  a másikat elvitelre kérem.

2 perc múlva leteszi elém az alábbi két poharat. Nézem tűnődve, aztán megkérdezem:

Melyik készült elvitelre?

Kikerekedett szemmel néz rám. Nem érti a kérdést. :) Nem csak a logikai gondolkodás, a humormentesség sem változott. ..

 

Megosztás a facebookon

Ma elmentünk a MoMA-ba, a modern művészetek múzeumába, a legújabb kiállításra. Kriszti szerint a múzeumok viccesek, Ulf-ot inkabb nem idézném.

Nem adjuk föl, művelődni fontos... :)

Megosztás a facebookon